Életed éjjelén…

Életed éjjelén,

Ezen a szép estén,

Próbáld nem fél hévvel,

Hinni mindennel.

Tudom, hogy fáradt vagy,

Tudom, hogy te is ugyanolyan értékes vagy.

Hidd el végre,

Nincs itt a világvége,

Az életed szép, fényes, reményteljes

Szíved még mindig annyira életképes,

Képes arra, hogy érezze az örömöt,

A fájdalom lángját elmossa az örökös

Remény, hogy az életet végre úgy szemléled,

Ahogy azt rég kéne, és végre nem csak reméled,

Nem csak ábrándozol,

Hogy ebbe a létbe egy új fényt hozol.

Hidd, teljes szíveddel, testeddel, lelkeddel,

Minden sejteddel

Sok minden vár rád,

Sok ember és lény vigyáz rád,

Sokan figyelnek téged

És sokan értékesnek vélnek.

Fontos vagy, és nem a világegyetemnek

Hanem a környezetednek,

Tudd, hogyha a világnak, úgy érzed, nem számítasz,

A te világodban egy kiemelkedő elem vagy.

Miért nem látod,

Hogy az álmod

Zajlik mindenhol

Már benne vagy, benned pislákol,

Körülötted él, lebeg, zizeg,

Mindet átitat, csak úgy sugározza a mostani vágyakat.

Minden egyes szóval, tettel

Átitatod minden cselekedeteddel

A saját, kicsi világodat,

Az embereket, akikkel napról-napra kapcsolatban vagy.

Sok-sok kis szállal kapcsolódsz a világgal

Együtt alkotjátok azt a sűrű kis hálót.

Sok erős fénnyel,

Pulzáló erővel

Villog, ég, lüktet

Mindet áthat és melenget.