Mit ámulsz, bámulsz?

Mit ámulsz, bámulsz?

Nem láttad, hogy sántulsz?

Nem láttad, ahogy elveszted

Önnön szíved életed

Felett?

Nem láttad, hogy rángatnak

Mint egy bábut

S torz vigyor ül a képeden?

Felfalnak

És eltemetnek egy névtelen erdőben?

Meglepődtél az önálló gondolattól?

Nem látsz semmit a portól?

Felkavarták az állóvizet!

S te süllyedsz, mert nyeled a szenet.

Nem tudsz mozogni?

A láncaid lehúznak.

Nem tudsz feledni?

Az életed egy nulla csak.

Hányódsz a végtelen tengeren.

Fázol,

Senki nem tart melegen.

Ázol, nincs semmi feletted,

Imádkozol,

Még sincs hatalmad senki felett.

Átkozol?

Tedd azt! Hiábavaló!

Nem hat semmit!

Bár próbálkozol.

Áltatsz?

Nem dőlök be üres szavaknak.

S meghalsz?

A névtelenség súlyai szakadnak.

Álmodok

S remélem, az élet megtalál.

Fázom,

A meleg már csak rám.

Élek

Dobog a szívem

Nem félek

Élem az életem

Repülök

És minden velem száll

Nem fáj semmi már!

Határozott vagyok

Csak ez hiányzott már

Áldom az álom

Végtelen hatalmát.

Életed éjjelén…

Életed éjjelén,

Ezen a szép estén,

Próbáld nem fél hévvel,

Hinni mindennel.

Tudom, hogy fáradt vagy,

Tudom, hogy te is ugyanolyan értékes vagy.

Hidd el végre,

Nincs itt a világvége,

Az életed szép, fényes, reményteljes

Szíved még mindig annyira életképes,

Képes arra, hogy érezze az örömöt,

A fájdalom lángját elmossa az örökös

Remény, hogy az életet végre úgy szemléled,

Ahogy azt rég kéne, és végre nem csak reméled,

Nem csak ábrándozol,

Hogy ebbe a létbe egy új fényt hozol.

Hidd, teljes szíveddel, testeddel, lelkeddel,

Minden sejteddel

Sok minden vár rád,

Sok ember és lény vigyáz rád,

Sokan figyelnek téged

És sokan értékesnek vélnek.

Fontos vagy, és nem a világegyetemnek

Hanem a környezetednek,

Tudd, hogyha a világnak, úgy érzed, nem számítasz,

A te világodban egy kiemelkedő elem vagy.

Miért nem látod,

Hogy az álmod

Zajlik mindenhol

Már benne vagy, benned pislákol,

Körülötted él, lebeg, zizeg,

Mindet átitat, csak úgy sugározza a mostani vágyakat.

Minden egyes szóval, tettel

Átitatod minden cselekedeteddel

A saját, kicsi világodat,

Az embereket, akikkel napról-napra kapcsolatban vagy.

Sok-sok kis szállal kapcsolódsz a világgal

Együtt alkotjátok azt a sűrű kis hálót.

Sok erős fénnyel,

Pulzáló erővel

Villog, ég, lüktet

Mindet áthat és melenget.